Eleinte nem igazán értettem, hogy mi is az erdőfürdőzés, mi ez az új hullám, hogy “erdőterápia”, mit adhat ez az egész nekem vagy bárkinek… Azt tudtam, hogy a természetben lenni kikapcsoló, feltöltő élmény, de nem gondoltam, hogy érdemes erről olvasni/tanulni. Aztán szembejött velem Dr. Csing Li Sinrin-joku című könyve, amely a Japánból kiinduló erdőterápia módszerét mutatja be. Olvasmányosan és gyönyörű képekkel illusztrálva megérthetjük, hogy miért olyan fontos az embernek, hogy kapcsolódjon a természethez. A könyvet jó szívvel ajánlom, ebben a posztban pedig összegyűjtöm a fő gondolataimat a témáról:

“Az erdőfürdőzés művészete azt jelenti, hogy kinyitjuk mind az öt érzékelési csatornánkat a természetre. Nincs más dolgunk, mint élni a meghívással, a többit elvégzi az anyatermészet.” (Részlet a könyv 127. oldaláról.) Dr. Csing Li kutatásai bizonyítják, hogy a természetben töltött idő alatt javul az immunrendszerünk állapota, megnyugszunk, feltöltődünk, csökken a stressz-szintünk. Túlhajszolt városiként, de még a falvak emberének is érdemes tudatosítania újra és újra, hogy a természet részei vagyunk, így igazán ott érezhetjük jól magunkat.

Talán már te is megtapasztaltad, hogy mennyivel nyugodtabb vagy egy erdei séta után, vagy könnyebben alszol el egy kirándulással töltött nap estéjén. Nem kérdés tehát, hogy megéri élni a természet hívásával! Hogyan csináld!? Megpróbálok egy gyakorlatias útmutatóval szolgálni arról, hogyan építsd be a napjaidba az erdőfürdőzés gyakorlatát. Életmódod és lakóhelyed meghatározhatja, hogyan tudsz élni az alábbi tippekkel:

Lehet ez egy közeli parkban a rét, a folyóparton egy pad, futópálya a fák között vagy egy erdei ösvény. Ezek azok a természetben lévő helyek, amelyet szívesen megmutatnál azoknak, akiket szeretsz. Gyűjts össze néhány ilyen helyet az otthonod közelében (természetsen, ha a kerted ilyen az az egyik legjobb dolog)! Amikor megvan a hol, akkor jöhet a mikor kérdésre adott válasz. Tervezd meg a természetben töltött idődet! Amikor előre látod, hogy stresszesebb időszak közeledik, tervezd be az időbeosztásodba, hogy kimész a természetbe pihenni!

Sportolj, létezz, sétálj, meditálj, olvass, piknikezz, túrázz, csodálkozz rá, fürödj természetes vízben (ha teheted pucéran), ölelj meg egy fát, feküdj a földre és nézd a felhőket, járj mezítláb, gyűjts virágokat és köss csokrot belőlük vagy tűzd a hajadba őket. Alkoss a természet kincseiből, gyűjts ételeket és, ha teheted készítsd szabad tűzön. Kapcsolódj az elemekkel, mint fa, levegő, víz, tűz. Figyeld az állatok és a növények életét. Igazából teljesen mindegy, hogy melyiket választod, de ha természetbe mész, hagyd otthon a mobilodat és légy jelen!

A legmélyebb jelenléthez érdemes néha kikapcsolni a legdominánsabb érzékelésünket: a látást. Ha becsukod a szemed, máris kiélesedik a szaglás, hallás, ízlelés, tapintás. Érezd meg így is az erdőt! Milyen illata van a friss földnek vagy az őszi avarnak? Szimatolj bele a virágok kelyhébe és lélegezz mélyeket az oxigéndús erdei levegőből! Mit hallassz? Hogyan zizegnek a levelek? Mit dalolnak a madarak? Hogyan neszeznek a bogarak? Fedezd fel a füleddel a természetet! Mit tapasztal a bőröd odakint? Milyen érzés átöltelni egy fát? Milyen tapintása van a levél erezetének? Fordítsd az arcod a nap felé, érzékeld a melegét! Ismered az erdő ízeit? Keress ehető gyógynövényeket és készíts belőlük teát. Gyűjts gombát és fogyasztd ízlésed szerint. Fedezd fel, mivel táplál a természet!

A látásunk is nagyban hozzájárul az erdő felfedezéséhez, hiszen természet tele van fraktálmintázatokkal, amelyek látványa képes 60%-al csökkenteni a stressz-szintünket. De mi is ez a titokzatos kifejezés? “A fraktál önmagát ismétlő, és nagyítástól függetlenül mindig ugyanolyan mintázat. A természet tele van ilyenekkel. Gondoljunk egy fa növekedésére: elindul egy vékony törzs, amely később kettéágazik, az ágak megint ketté és így tovább. A legutolsó apró ágacska mintázata is pont ugyanolyan, mint a hatalmas hanoki hamisciprus formája. Bármekkora nagyításban nézzük is, az ágak elrendeződése mindig ugyanolyannak látszik.” (Részlet a könyv 185. oldaláról.) Ezért érdemes a szemünkkel keresni a természet adta mintázatokat és megélni, hogy ez a végtelenség megnyugtatja a lelkünket.

Sose esett nehezemre, hogy kimenjek a természetbe, de igazán tudatos akkor lettem ebben, amikor a férjemmel elkezdtem horgászni járni. Ezen alkalmakkor volt lehetőségem leginkább arra, hogy a természethez igazán közel érezzem magam. A vadkempingezés során keletkező kihívások megoldása nagyszerűen összekovácsol bennünket. Hasonló megéléseink voltak túrázás közben, amikor beszélgettünk, gyűjtögettünk, felfedeztünk, kalandokat éltünk át. A kettesben kint töltött idő feltölt és összekovácsol! 

Te szoktál erdőfürdőzni? Esetleg tudnád még “művészibb” szintre emelni?