Talán nem mondok újat azzal, hogy egy szép, rendezett környezetben könnyebben megbékél a lélek, jobban esik a pihenés, valódi kikapcsolódást, feltöltődést élhetsz át. Nincs ez másképp akkor sem, ha a digitális életünkről van szó. Éppen túl vagyok egy nagy rendrakáson, ami a telefonomat illeti és a Facebook ismerőseimet is szelektáltam. Most megosztom veled, hogy mi az, ami nálam bevált.

Elsőként érdemes feltenni, hogy miért vagy fent a Facebookon, mely funkcióit használod? Kérdezd meg magadtól, hogy azok az applikációk, amelyek a telefonodon vannak, szolgálják-e a jelenlegi helyzetedet? A közösségi oldalak milyen tartalmat adnak az életednek?Milyen fényképeket készítessz a mindennapokban és mire használod azokat? Célszerű tudatosítani a válaszaidat az ehhez hasonló kérdésekre, mert sokkal könnyebb lesz utána olyanná szabni a telefonodat, laptopodat, amely valóban téged szolgál.

Kétségtelen, hogy a digitalizáció nagy áldás, egészen addig, amíg mi használjuk és nem kezd minket használni. Számomra ez a fő cél: én szeretném uralni, hogy milyen tartalommal töltöm meg az életem: akár offline, akár online. 

Elsőként akkor változott nagyot a Facebook felhasználásom, amikor megismertem a News Feed Eradicator bővítményt. Ezzel a számítógépen megszüntethető, hogy lásd a hírfolyamot. (Most látom, hogy már be lehet állítani más közösségi oldalaknál is ugyanezt.) Sajnos telefonnál nem működik, pedig talán mindannyian tapasztaljuk, hogy az egyik legidőrablóbb tevékenység a feed céltalan görgetése. Akkor mit tehetsz még? Szűrj és szelektálj folyamatosan. Nem kell minden ismerősnek jelölést elfogadni, töröld azokat, akikről fogalmad sincs kicsodák, kövesd ki azokat, akiknek nem tetszik a kommunikációja. Tedd meg ezt az emberekkel, oldalakkal, csoportokkal kapcsolatban! A hirdetéseket teljesen kikapcsolni nem tudod, de ott is próbáld kiiktatni a teljesen irreleváns tartalmakat. Ezen kívül hatalmas felszabadulást ad, ha kikapcsolod az értesítéseket. Hidd el, hogy nem fog hiányzani!

Nemrég 1100 körüli ismerőst 686-ra csökkentettem. Nálam a Facebook szerepe, hogy menedzselek jó néhány üzleti oldalt és azt gondoltam, hogy a sok ismerősnek hála nagyobb követőtábort építhetek. Mára már tudom, hogy a falubeli részeges embert teljesen felesleges visszajelölni, mert őt sem a helyi vendégházunk, sem az online coaching nem fogja érdekelni. Ahogyan azokkal a külföldiekkel sincs már semmi kontaktom, akikkel anno részt vettem a cserediák programokon.

Természetesen ezeket a lépéseket más platformokon is megteheted. Csak az maradjon, ami a jelenlegi életedet szolgálja!

A napokban szerettem volna videózni és amikor végre rászántam magam, a telefonom tárhelye megtelt. Ekkor határoztam el, hogy hatalmas tisztogatást csinálok. Alapvetően a mindennapok unalmas percei teljesen alkalmasak arra, hogyha már úgyis kezedben van a telefon, akkor rendezgetsd annak tartalmát. Utazás közben kiválogathatod azokat a névjegyeket, akiket valószínűleg sose fogsz hívni. Megnézheted, hogy kellenek-e a valaha letöltött fájlok. Átnézheted, hogy a fényképek közül, melyik használhatatlan, ha egy beállítást sokszor lefotóztál, akkor melyik maradjon meg… Az egy témához tartozó képekből készíts albumot, hogy egyszerűbb legyen a gépre másolás. Bizonyos rendszerességgel mentsd át a tartalmakat a számítógépre, a legfontosabbakat pedig egy külső winchesterre is érdemes.

Célszerű a laptopodon is kialakítani egy rendszert és legalább az asztalt átláhatóvá tenni. Ide tényleg azok kerüljenek, amiket minden nap használsz. Itt is nézd át, hogy mi az, amire már nincs szükség és a nap végén ürítsd a lomtárat is! Hidd el, nagyon felszabadító, ha tudod, hogy mit hol keress.

Bizonyos időközönként tedd próbára magad és kapcsold ki a wifit! Nagyszerű tapasztalásaim voltak, amikor kiiktattam az online teret az életemből. Volt, amikor töröltem a Facebookot a telefonomról. Tulajdonképpen teljesen jól megvoltam nélküle (a Messengert láttam), végül leginkább az üzleti oldalak és az általam kezelt csoportok miatt telepítettem újra. Máskor elhatároztam, hogy egy időre (néha egy napra vagy egy hétvégére) teljesen offline maradok. Felszabadító volt mentesülni azoktól az apró-cseprő online történésektől, amelyek csak az időmet rabolták volna. Ilyenkor mélyebben megélhető az élet, a maga valódiságában. Tényleg megcsodálsz egy virágot, anélkül, hogy fotót készítenél róla. Megtapasztalod az étel ízét, anélkül, hogy megosztanád étkezésed helyét.

Sose felejtem el, hogy az egyik télen tönkrent a telefonom és, amíg szervízben volt egy old school kölcsön készüléket használtam, ami csak telefonálásra volt jó. Jöttem föl az aluljáróból a Puskás Stadionnál és havazni kezdett. Gyönyörű volt és azonnal meg akartam örökíteni, amikor rájöttem, hogy úgysem tudom. Ráhagytam magam az emlékezetem „fényképezőjére” és belemélyedtem az élménybe. Később eszembe jutott, hogy az ilyen pillanatokról úgysem lehet olyan fotót készíteni, ami átadja a helyzet különlegességét.

Szerencsére az élet leggyönyörűbb eseményei beleíródnak lelkünk fotóalbumába. Megéri néha kikapcsolni, hogy ki tudjunk kapcsolódni! 🙂